Címke: jogszabály

  • Lehet-e egy magyar vállalkozónak cége Kubában? Amit a hatályos befektetési törvény szó szerint enged

    Lehet-e egy magyar vállalkozónak cége Kubában? Amit a hatályos befektetési törvény szó szerint enged

    Üzleti tanácsadás Kubában

    Igen. A hatályos kubai külföldi beruházási törvény, a 2014. évi 118. törvény szerint külföldi természetes és jogi személy is lehet beruházó, három formában: vegyes vállalat, nemzetközi gazdasági társulási szerződés vagy száz százalékban külföldi tulajdonú cég. Az engedélyről a kubai kormány dönt, a törvény szerint hatvan naptári napon belül. A nehéz rész utána jön: a munkaerő és a pénz útja.

    Huszonöt év kubai munka alatt sokféle magyar kérdést hallottam, de az utóbbi két évben egy tér vissza makacsul: lehet-e odakint céget vinni. Kávé, napelem, szállásadás, egy kis műhely. A kérdezők fele abból indul ki, hogy tilos, a másik fele abból, hogy elég egy jó ismerős. Egyik sem igaz.

    Az útnak minden lépése le van írva. Két dokumentumot érdemes egymás mellé tenni: az egyik kubai, a másik magyar, és a magyar Kuba-beszélgetésekben szinte soha nem kerül elő. Pedig éppen az dönti el, mi történik, ha a dolog rosszul sül el.

    Melyik törvény szabályozza ma a külföldi befektetést Kubában?

    A 2014. évi 118. törvény, a Ley de la Inversión Extranjera. A kubai Nemzetgyűlés 2014. március 29-én fogadta el, a Gaceta Oficial 2014. április 16-i, 20. rendkívüli száma hirdette ki, és a záró rendelkezései szerint az elfogadástól számított kilencvenedik napon lépett hatályba. Ez váltotta fel az 1995-ös, 77. törvényt. Végrehajtási rendelete a 325/2014-es kormányrendelet.

    A törvény tizenhét fejezetből és hatvanegy cikkből áll. A végrehajtási rendeletét azóta háromszor módosították: 2018-ban, 2019-ben, és — ez a friss — 2026. június 3-án. Az utóbbit a Gaceta Oficial 2026. július 9-i, 57. rendes számában olvastuk el.

    Ki lehet külföldi beruházó, és milyen formában?

    A törvény 2. cikke szerint külföldi beruházó „természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye és tőkéje külföldön van”. Tehát magánszemély is. A 13. cikk három formát ismer el: vegyes vállalat, nemzetközi gazdasági társulási szerződés, és száz százalékban külföldi tulajdonú vállalat. A 16. cikk szerint az utóbbi lehet magánszemély saját nevében, kubai leányvállalat vagy fióktelep.

    A vegyes vállalat kubai részvénytársaság, névre szóló részvényekkel, és a 14. cikk szerint a tulajdoni arányokat a felek szabadon állapítják meg. Nincs törvényi felső határ a külföldi részesedésre. Ez sokakat meglep. A társulási szerződés nem hoz létre új jogi személyt, és ebbe a formába tartoznak a szállodaüzemeltetési szerződések is.

    Mely ágazatok nyitottak, és melyik kettő nem?

    A 11. cikk szó szerint így szól: a külföldi beruházás minden ágazatban engedélyezhető, kivéve a lakossági egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, valamint a fegyveres testületeket — azok vállalati rendszerét kivéve. Két kivétel, semmi több. Az ingatlan külön fejezetet kapott: a 17. cikk lakás, turisztikai célú épület, külföldi jogi személy irodája és turisztikai ingatlanfejlesztés esetén engedi a tulajdonszerzést.

    Az ingatlanoldalt korábban külön végigvettük, az új lakástörvény tervezetével együtt. Itt csak annyit: a 17. cikk beruházási formában szerzett tulajdonról szól, nem a magánszemély nyaralójáról. A legtöbb magyar érdeklődő pont itt csúszik el.

    A Ley 118/2014 számai, ahogy a törvényszöveg írja őket:

    • 15 százalék — a nyereségadó kulcsa vegyes vállalatnál és nemzetközi gazdasági társulási szerződésnél (36.1. cikk).

    • 8 év — nyereségadó-mentesség ugyanennek a két formának, a megalakulástól (36.2. cikk).

    • 50 százalék — ennyivel emelhető a nyereségadó természeti erőforrás kitermelésénél (36.4. cikk).

    • 0 — a külföldi tag személyi jövedelemadója az osztalék után (35. cikk).

    • 0 — munkaerő-felhasználási adó a vegyes vállalatnál és a társulási szerződésnél (39. cikk).

    • 60 naptári nap — az Államtanács vagy a Minisztertanács döntési határideje (22.3. cikk).

    • 45 naptári nap — ha egy központi államigazgatási szerv vezetője dönt (22.3. cikk).

    • 30 + 30 nap — közokiratba foglalás, majd cégbírósági bejegyzés (51. cikk).

    • 2 ágazat — a lakossági egészségügy és oktatás, ahol nem engedélyezhető (11.1. cikk).

    Mit ad a törvény: milyen adót fizet egy külföldi tulajdonú vállalkozás?

    Vegyes vállalatnál és társulási szerződésnél tizenöt százalék a nyereségadó, és nyolc évig egyáltalán nem kell megfizetni. A száz százalékban külföldi tulajdonú cégre viszont a 44. cikk vonatkozik: az az általános adójogszabályok szerint adózik. A nyolc éves mentesség és a tizenöt százalék a másik két formára van írva.

    Ezt a mondatot magyarul még sehol nem láttam leírva, pedig a mérleg ezen áll vagy bukik. Aki kubai partner nélkül visz céget, az megkapja a szabadságot, és elveszíti az adókedvezményt. A 47. cikk hagy egy ajtót: a Pénzügyi és Árminisztérium egyedi elbírálás alapján adhat mentességet. Az egyedi elbírálás mást ér, mint egy törvényben álló nyolc év.

    A garanciák oldala erősebb, mint amire a legtöbben számítanak. A 9. cikk szerint az állam garantálja az osztalék szabad kivitelét szabadon átváltható pénznemben, az átutalásra kivetett adó nélkül. A 4. cikk szerint kisajátítani csak a Minisztertanács által előzetesen kinyilvánított közérdekből lehet, kereskedelmi értéken megállapított kártalanítással.

    Hogyan lehet kubai munkavállalót alkalmazni?

    Közvetlenül sehogy. A törvény 30. cikke szerint a kubai dolgozókat egy állami munkáltató szervezet szerződteti, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium javasol és a Munkaügyi Minisztérium hagy jóvá. A cég ezzel a szervezettel köt szerződést, a dolgozó pedig vele áll munkaviszonyban. A 30.4. cikk hozzáteszi: a kubai dolgozók fizetése kubai pesóban történik.

    Ez a törvény legkeményebb pontja, és a legkevesebbet emlegetett. Ha valaki nem felel meg, a 31. cikk szerint a cég kérheti a cserét — kérheti. A munkaügyi vitákat is a munkáltató szervezetnél rendezik. A vezető tisztségviselők az egyetlen kivétel: őket a közgyűlés nevezi ki.

    Egy tegnapi szabály miatt ezt érdemes pontosan érteni. A Gaceta Oficial 2026. szeptember 2-i, 72. rendes száma kihirdette a 120/2026-os törvényerejű rendeletet a kubai állami vállalati rendszerről. A 25. cikke szerint az állami vállalat külső utasítás nélkül hagyja jóvá a saját létszámtervét, maga szerződteti a dolgozóit, és maga alakítja ki a bérrendszerét. Ez a szabadság az állami cégé. A rendelet hatálya az első cikke szerint az állami vállalati rendszer, a hatályon kívül helyezett négy norma mind arról szól, és a Ley 118 munkajogi fejezetéhez nem nyúlt. Hatályba szeptember 9-én lép.

    A pesós bérezés súlyát a mai árfolyam mutatja meg. Az elTOQUE informális referenciaárfolyama 2026. szeptember 3-án egy dollárra 680, egy euróra 775 kubai peso volt. A törvény 29. cikke ad egy szelepet: a nyereségből ösztönző alap hozható létre a dolgozóknak, ha a minisztérium engedélyezi.

    Mennyi idő alatt dönt a kubai állam, 2026 júliusa óta?

    Az értékelő bizottságnak hét munkanapja van, a kérelmezőnek hét naptári napja a kért javítások beadására, az Államtanácsnak vagy a Minisztertanácsnak hatvan naptári napja a döntésre. Ezt a 153/2026-os kormányrendelet írja, amelyet Manuel Marrero miniszterelnök 2026. június 3-án írt alá, és amely a Gaceta Oficial 2026. július 9-i, 57. rendes számában jelent meg.

    A rendelet a végrehajtási szabályzat huszonkét cikkét írta át. Két gyakorlati változás látszik belőle. A megvalósíthatósági tanulmány helyébe üzleti terv lép, amelynek módszertanát a Külkereskedelmi Minisztérium 78/2026-os rendelete adja meg. És a tulajdoni arányt nem érintő tőkeemelést mostantól maga a minisztérium hagyja jóvá, tizenöt munkanapon belül.

    Yanet Vázquez Valdés külkereskedelmi miniszterhelyettes a kihirdetés napján elmondta, hogy a 2025 novemberében, a havannai vásáron bejelentett döntések nagyobb részét azonnal alkalmazni kezdték; a dokumentumok egyszerűsítése viszont jogszabály-módosítást igényelt.

    Milyen iratot kér a kubai hatóság egy magyar cégtől?

    A 153/2026-os rendelet új szövege tételesen felsorolja. Kell a létesítő okirat kubai felhasználásra hitelesítve és kubai közjegyző előtt jegyzőkönyvbe véve; egy évnél nem régebbi cégkivonat spanyol fordítással, a kubai konzulátuson hitelesítve; hitelesített éves beszámoló; egy évnél nem régebbi banki igazolás; a döntéshozó szerv hozzájáruló határozata; és hitelesített képviseleti meghatalmazás.

    Magánszemélynél rövidebb a lista: személyazonosító okmány másolata és egy évnél nem régebbi banki igazolás. Ha viszont a beruházó leányvállalat, vagy offshore társaság képviseli, az anyavállalat támogató nyilatkozata is kötelező.

    A gyakorlati szűk keresztmetszet a hitelesítés. A magyar cégkivonat spanyol fordítását a kubai külképviseleten kell hitelesíttetni, és Budapesten ez egyetlen helyen történik: a Kubai Köztársaság nagykövetségén, a XII. kerületi Zsámbéki út 2. alatt, ahol a konzuli ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig kilenctől délig tart. Heti tizenkét óra. Aki egy éves érvényességű papírral dolgozik, annak ez az ablak a naptára.

    Hová fordulhat egy magyar befektető, ha vitája támad a kubai állammal?

    Nemzetközi választottbírósághoz. A két ország 1999. október 22-én Havannában írta alá a beruházásvédelmi megállapodást, amelyet az Országgyűlés a 2004. évi VI. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek rendelkezéseit 2003. november 24-től kell alkalmazni. A megállapodás 8. cikke szerint hat hónap eredménytelen tárgyalás után a beruházó a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbíróságához vagy UNCITRAL-szabályok szerinti eseti bírósághoz fordulhat.

    Ez azért számít, mert a kubai törvény alapesetben mást mond. A Ley 118 hatvanadik és hatvanegyedik cikke szerint a tagok közti vitákat a létesítő okiratban foglaltak szerint, a megszűnéssel és felszámolással kapcsolatosakat pedig a területileg illetékes tartományi bíróság gazdasági tanácsa rendezi. A magyar beruházó tehát nem ugyanabból az egyetlen fórumból dolgozik, mint egy olyan ország befektetője, amelyikkel Kubának nincs ilyen megállapodása.

    A többi cikk ugyanezt a logikát követi. Az 5. cikk szerint a kisajátításért járó kártalanításnak a kisajátítás előtti piaci értékkel kell egyeznie, kamattal együtt, szabadon átváltható pénznemben. A 6. cikk garantálja a nyereség és az eladásból befolyó összeg szabad átutalását. A 12. cikk szerint felmondás esetén a korábbi beruházásokra a védelem még tíz évig él. Ez jogi kérdés, konkrét ügyben érdemes szakértővel egyeztetni.

    Egy dolog viszont hiányzik a magyar oldalról. A NAV 2026. február 5-i adózói tájékoztatója felsorolja mindazokat az államokat, amelyekkel Magyarországnak a 2026-os adóévben alkalmazható adóegyezménye van. Kanada, Katar, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Koreai Köztársaság, Koszovó, Kuvait. Kuba nincs a listán. A kettős adóztatás kérdését tehát nem egyezmény rendezi, és ez megint az a pont, ahol adótanácsadó kell, nem blogcikk.

    Mit nem mutat meg a törvényszöveg?

    A működési környezetet. A hivatalos befektetési portfólió 2025 novemberében 426 projektet tartalmazott tizenhárom ágazatban, a mariel különleges fejlesztési övezet saját, harminckilenc oldalas kiadványában ebből harmincnégy projekt szerepel öt ágazatban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli tájékoztatója szerint viszont a kubai áramszolgáltató a tényleges igény 30–40 százalékát tudja fedezni.

    A tájékoztató napi 18–22 órás kimaradásról ír a városokban, és arról, hogy 2026 júniusától a nemzetközi bankkártyák nem működnek a szigeten. Ezek tervezési adatok. Aki gyártásban gondolkodik, annak a saját áramforrás alapberuházás, nem opció.

    Két apró mérés a mai napról, mert sokat elmond a fogadókészségről. A Külkereskedelmi és Külföldi Beruházási Minisztérium honlapjának TLS-tanúsítványa 2025. augusztus 18-án járt le — ma 381 napja. A hivatalos befektetésösztönző portálé, amelyre a minisztérium a külföldi érdeklődőket irányítja, 2026. május 20-án, azaz 106 napja. Mindkét oldalt biztonsági figyelmeztetéssel nyitja meg minden mai böngésző. Ezt ma magunk mértük.

    A tegnapi rendeletben viszont van egy mondat, ami a következő éveket írja. A 22. cikk „versenyképes” kategóriába sorolt állami vállalatokról azt mondja, hogy azok a kereskedelmi társasággá alakulás elsődleges jelöltjei, „hazai és külföldi magántőke előtti megnyitás lehetőségével”. A 28. cikk pedig engedi, hogy az állami cég a kihasználatlan eszközeit bérbe adja külföldi beruházásnak is. A besorolás menetrendjét az állami vagyonkezelő intézet hatvan napon belül adja ki — vagyis novemberben lesz mit mérni.

    És egy dolog, ami a bejelentés és a valóság közti távolságot mutatja. Manuel Marrero miniszterelnök 2026. július 30-án jelentette be a parlamentben az első vegyes vállalatot egy kubai magánvállalkozás és egy külföldi cég között. Nevet és ágazatot nem közölt. A forma tehát létezik, de referencia még nincs hozzá.

    A Kubainfo.net huszonöt éve dolgozik Kubával, és több mint tizenötezer magyar utast kísért végig a szigeten. Ez a cikk hatályos jogszabályszövegekből készült: a 118-as törvényt, a júliusi és a tegnapi kormányrendeletet és a magyar kihirdető törvényt végigolvastuk. Aki komolyan gondolja a kubai befektetést, az kezdje két telefonnal — egy kubai ügyvéd és egy magyar adótanácsadó —, aztán a cégkivonattal. Ha a személyes pénzmozgás is kérdés, arról és arról is írtunk, milyen valutát érdemes magaddal vinni.

    Gyakran ismételt kérdések

    Alapíthat magyar magánszemély céget Kubában?

    A 2014. évi 118. törvény 2. cikke szerint külföldi beruházó lehet természetes személy is, akinek lakóhelye és tőkéje külföldön van. A 16. cikk szerint a száz százalékban külföldi tulajdonú vállalatban a beruházó saját nevében is megjelenhet. Az engedélyt ettől függetlenül a Minisztertanácstól kell megkapni.

    Kell-e kubai partner a vállalkozáshoz?

    Nem minden formához. A vegyes vállalathoz és a társulási szerződéshez kell kubai fél, a száz százalékban külföldi tulajdonú vállalathoz nem. Az adókedvezmények viszont az első két formára vannak írva: a nyolc éves nyereségadó-mentesség és a tizenöt százalékos kulcs a 36. cikkben rájuk vonatkozik.

    Kivihető a nyereség Kubából?

    A törvény 9. cikke szerint az állam garantálja az osztalék szabad kivitelét szabadon átváltható pénznemben, az átutalásra kivetett adó nélkül. Ugyanezt erősíti a magyar–kubai beruházásvédelmi megállapodás 6. cikke. A gyakorlati akadály nem jogi, hanem devizális: a kifizetéshez a banknak rendelkeznie kell a valutával.

    Van kettős adóztatási egyezmény Magyarország és Kuba között?

    A NAV 2026. február 5-i, a 2026-os adóévre vonatkozó tájékoztatójában Kuba nem szerepel. Beruházásvédelmi megállapodás viszont van: az 1999. október 22-én aláírt egyezményt a 2004. évi VI. törvény hirdette ki, rendelkezéseit 2003. november 24-től kell alkalmazni. Adózási kérdésben érdemes szakértővel egyeztetni.

    Alkalmazhat a külföldi tulajdonú cég közvetlenül kubai dolgozót?

    A Ley 118 harmincadik cikke szerint nem: a kubai dolgozókat állami munkáltató szervezet szerződteti, a cég azzal áll szerződésben. A 2026. szeptember 2-án kihirdetett 120/2026-os törvényerejű rendelet ad közvetlen szerződtetési jogot, de az az állami vállalatoknak szól, és a Ley 118 munkajogi fejezetéhez nem nyúl.

  • Vehet külföldi lakást Kubában? Az új lakástörvényt július 30-án elfogadták — augusztus 20-án még nincs kihirdetve

    Vehet külföldi lakást Kubában? Az új lakástörvényt július 30-án elfogadták — augusztus 20-án még nincs kihirdetve

    A Gaceta Oficial listaoldala 2026. augusztus 20-án, a legfrissebb rendes szám a 66-os

    Külföldi ma nem vásárolhat szabadon lakást Kubában. A hatályos Ley 65/1988 szerint lakást csak kubai állampolgár és Kubában állandó tartózkodási engedéllyel élő külföldi vehet, fejenként egy lakást és egy üdülőt. A 2026. július 30-án elfogadott új lakástörvény ezt két lakásra bővíti, de 2026. augusztus 20-ig nem jelent meg a Gaceta Oficialban, ezért még nem hatályos.

    Huszonegy nap telt el azóta, hogy a kubai Nemzetgyűlés megszavazta az ország új lakástörvényét. A hivatalos sajtó megírta, a diaszpóra-csoportokban körbement, és a magyar olvasók egy része azóta abban a hitben van, hogy a kubai rokon lakása mostantól biztonságban van. Ma reggel lehívtuk a Gaceta Oficial mindkét listaoldalát. A legfrissebb rendes szám a 66-os, 2026. augusztus 7-i keltezéssel; a legfrissebb rendkívüli a 85-ös, augusztus 4-i. A lakástörvény egyikben sincs benne.

    Ez nem formaság. A Kubainfo.net huszonöt éve dolgozik Kubával, és tizenötezernél több magyar utas ügyeit vitte végig — ez idő alatt megtanultuk, hogy a szigeten három külön dolog van: amit bejelentenek, amit kihirdetnek, és ami tényleg működik. A lakástörvény most az első és a második állomás között áll. Alább szétszedjük, mi az, amit a szó szerinti jogszabályszöveg ma mond, és mi az, ami csak a megszavazott, de meg nem jelent új törvényben szerepel.

    Mit fogadott el a kubai parlament 2026. július 30-án?

    A Nemzetgyűlés 2026. július 30-án fogadta el az új lakástörvényt, amely 16 fejezetből és 190 cikkből áll, és hatályon kívül helyezi az 1988. december 23-i Ley 65-öt. A törvényt René Mesa Villafaña építésügyi miniszter terjesztette elő, ugyanazon az ülésen, amelyen még három másik törvény ment át.

    A számok mögött hosszú eljárás áll. A tervezetet 2026 februárjában adták társadalmi vitára, az online konzultáció február 28-ig tartott (OnCubaNews, 2026. február 11.). A képviselői változatot június 7-én tették közzé. Az elnöki hivatal július 30-i közleménye szerint tíz verzió készült, a parlamenti szakaszban 174 észrevétel érkezett képviselőktől és a lakosságtól, és ezek 69 százaléka módosította a szöveget. A társadalmi vita számai ennél nagyobbak: 10 928 vélemény, javaslat és észrevétel, amelyekből 56 százalékot fogadtak el, és több mint 158 ezer interakció a közösségi médiában (Escambray és Cuba en Resumen, mindkettő július 30.).

    Ugyanazon a napon ment át a mezőgazdasági és erdőterületekről szóló törvény — ez 67,10 hektáros felső határig engedi a földek adásvételét —, a személyi azonosítási és lakcím-rendszer törvénye, valamint az államigazgatás átszervezése, amely 27-ről 21-re csökkenti a minisztériumok számát (OnCubaNews, július 30.). Négy törvény egy napon. Kihirdetve három hét múlva sem lett egyik sem.

    Miért nem hatályos még az új kubai lakástörvény?

    Mert Kubában egy törvény a Gaceta Oficialban való megjelenéssel válik alkalmazhatóvá, és a lakástörvény 2026. augusztus 20-ig nem jelent meg. A júniusi képviselői szöveg nyolcadik zárórendelkezése ráadásul kimondja: a törvény a Gacetában való közzétételtől számított 90. napon lép hatályba. Addig az 1988-as Ley 65 az irányadó.

    A júniusi tervezet vonatkozó mondata szó szerint így szól: „La presente Ley entra en vigor a los 90 días de su publicación en la Gaceta Oficial de la República de Cuba.” Ha ez a mondat átment az elfogadott változatba, akkor a legjobb esetben is a következő a menetrend: kihirdetés valamikor, plusz kilencven nap. Augusztus 20-án nulla nap telt el ebből a kilencvenből, mert az óra el sem indult.

    Van egy második határidő is. A tervezet első zárórendelkezése a Minisztertanácsnak a törvény elfogadásától számított hatvan napot ad a végrehajtási rendeletek kiadására. Július 30-tól számolva ez szeptember 28. Három rendelet készült hozzá: az általános végrehajtási rendelet, a társasházi és a lakásszövetkezeti szabályzat (Cuba en Resumen, július 30.).

    És egy figyelmeztetés, amit magunk vettünk észre, amikor a 92 oldalas képviselői tervezetet végigolvastuk: a tervezetben nyolc zárórendelkezés van, az elfogadott törvényről szóló két beszámoló viszont hármat ír. A nyolcadik pont éppen a hatálybalépés kilencven napja. Lehet, hogy a beszámoló pontatlan, és lehet, hogy a szöveg változott. Ezt egyetlen dokumentum tudja eldönteni, és az a Gaceta Oficial. Amíg az nincs meg, a júniusi cikkszámokra hivatkozni tájékozódás, nem hivatkozási alap.

    Vehet külföldi lakást Kubában 2026-ban?

    A hatályos Ley 65 második cikke szerint a törvény „személyekˮ alatt a Kubában lakóhellyel rendelkező kubai természetes személyeket és a Kubában állandó tartózkodási engedéllyel élő külföldieket érti. Turistavízummal vagy magyarországi lakcímmel tehát nem lehet lakást venni. A kivétel a külföldi beruházásról szóló Ley 118/2014 útja.

    A Ley 118 tizenhetedik cikke pozitív rendelkezés, érdemes szó szerint idézni: „pueden realizarse inversiones en bienes inmuebles y obtener su propiedad u otros derechos reales”, vagyis ingatlanba lehet beruházni és arra tulajdont vagy más dologi jogot szerezni. A második bekezdés meghatározza, mire: magánlakás vagy turisztikai célú lakás és épület; külföldi jogi személyek lakása vagy irodája; illetve turisztikai hasznosítású ingatlanfejlesztés. A törvényt 2014. március 29-én fogadták el, és az elfogadástól számított kilencven nap múlva lépett hatályba (a teljes szöveg a Granmában, 2014. április 16.).

    Ez a gyakorlatban egy szűk kapu: állami ingatlanfejlesztő cégnél vásárolt, épülő vagy kész lakás, nem a szomszéd nénitől megvett vedadói ház. Aki a kubai lakáspiacon mozogna, annak a vétel a Ley 65 alá esik, és ott a második cikk a kapuőr.

    Mit mond a júniusi tervezet a külföldi vevőről?

    A képviselői szöveg harmadik cikke ugyanazt a definíciót viszi tovább — kubai állampolgárok és állandó tartózkodásit bíró külföldiek —, azzal a kivétellel, amit a 43. cikk állapít meg. A 43. cikk az ingatlanos tevékenységről szól, és a második bekezdése öt együttes feltételt sorol fel a külföldi természetes személy részére történő eladáshoz: jelentős beruházás a kubai gazdaságban; orvosi kezelés vagy más ok, ami miatt a vevőnek kubai tartózkodásra van szüksége; a megszerzett ingatlan városi zónában, lakáscélra; az ingatlanos szerződéses kikötéseinek elfogadása, benne az elővásárlási joggal; és az adók megfizetése. A harmadik bekezdés hozzáteszi, hogy az így vásárló külföldit a törvény szerinti jogok és kötelezettségek illetik meg.

    Két dolgot érdemes látni ebben. Az egyik, hogy a „jelentős beruházásˮ nincs számmal meghatározva a tervezetben — ezt a végrehajtási rendelet töltheti meg tartalommal, és az szeptember 28-ig esedékes. A másik, hogy ez a szöveg ma nem hatályos, tehát senki nem tud rá hivatkozni közjegyző előtt.

    Elveszik-e a lakást attól, aki véglegesen elhagyja Kubát?

    Ma igen. A hatályos Ley 65 nyolcvanegyedik cikke szó szerint kimondja, hogy az állam elkobozza annak az állandó lakhelyéül szolgáló lakását, aki véglegesen elhagyta az országot. Az elfogadott új törvényről szóló hivatalos beszámolók szerint ez a rendelkezés megszűnik, de a megszűnés csak a kihirdetéssel válik alkalmazhatóvá.

    A hatályos szöveg: „La vivienda de residencia permanente, cuyo titular haya salido definitivamente del país, es confiscada por el Estado…”. A cikk mai formáját a 2011. október 28-i Decreto-Ley 288 adta (Gaceta Oficial Extraordinaria 35., 2011. november 2.). Ugyanez a cikk sorolja fel, kire száll át ingyenesen a tulajdon: tulajdonostárs, házastárs, gyermekek és leszármazók, szülők és felmenők, testvérek és unokaöcsök, nagybácsik, unokatestvérek — ebben a sorrendben, és az előbbi kizárja a következőt.

    A júniusi tervezetben ez a cikk nincs benne. Helyette a 139. cikk harmadik bekezdése azt mondja ki, hogy a távollévő tulajdonos képviselőt nevez, aki egészségügyi vészhelyzetben, hatósági vagy bírósági eljárásban helyette eljár. A 85. cikk második bekezdése szerint pedig a lakás öröklésénél nem alkalmazható az öröklési képtelenség, amit korábbi szabályok az „emigráltnak nyilvánítottˮ személyre kimondtak.

    Egy pontot viszont a lelkes összefoglalók rendszerint kihagynak. A tervezet 141. cikke szerint ha egy lakás az elhagyás következtében romos állapotúvá válik, és a tulajdonos nem teszi meg a használati érték helyreállításához szükséges lépéseket, a Municípiumi Lakásigazgatóság kérheti a bíróságtól a jog elvesztésének kimondását és a lakás átadását a municípiumi tanácsnak. Erre a 14ymedio hívta fel a figyelmet június 9-én, és a felvetés jogos: egy kiürült, gondozatlan lakásállománynál ez a cikk könnyen az elkobzás helyére léphet. Nem állítjuk, hogy így lesz. Azt állítjuk, hogy aki emigrált rokon lakását nézi, annak ez a cikk legalább annyira fontos, mint a 81. cikk eltűnése.

    Hány lakása lehet egy embernek Kubában?

    Ma egy állandóan lakott lakás és egy üdülőzónában lévő nyaraló. A Ley 65 második cikke ezen kívül kimondja, hogy senkinek nincs joga egynél több lakást birtokolni. A júniusi tervezet 4.1 cikke ezt két lakásra emeli, az üdülő- vagy pihenőlakás jogán felül, ha az így szerepel a tulajdoni okiratban.

    A tervezet ugyanennek a cikknek a második bekezdésében szankciót is rendel: ha bebizonyosodik, hogy valaki a korlátot megsértve szerzett lakást, a Municípiumi Lakásigazgatóság igazgatója határozattal kimondja a jogsértéssel szerzett — vagyis az utoljára megszerzett — lakás elvesztését. A magánvállalkozásokra külön szám vonatkozik: a nem állami, magán gazdasági szereplők a tervezet szerint legfeljebb két lakást vásárolhatnak, és legfeljebb kettőt kaphatnak ajándékozással.

    Mit fizet a vevő, és mi lesz az adóalap?

    Ma a lakásadásvétel adóalapja az átruházási ár, de legalább a pénzügyminisztérium referenciális minimumértéke, amit a 313/2024-es rendelet állapított meg (Gaceta Oficial 102., 2024. november 1., hatály november 15.). Két adó jár: a vevő átruházási és öröklési adót, az eladó eseti személyi jövedelemadót fizet.

    A minisztérium saját közleménye szerint a referenciaértékeket azért emelték meg, hogy közelebb kerüljenek a valós piaci árhoz, és a municípiumi tanácsok legfeljebb tíz százalékkal csökkenthetik őket városkörnyéki ingatlanoknál. A közlemény kimondja azt is, hogy az adót „el valor real de la transacción” alapján számolják — a referenciaérték kiegészítő szerepet tölt be, az alulértékelés ellen.

    A júniusi tervezet ötödik zárórendelkezése ezt írja át: módosítaná az adórendszerről szóló Ley 113 44. és 203. cikkét úgy, hogy az adóalap a kataszteri érték legyen, illetve az átruházási ár, ha az eléri vagy meghaladja a kataszteri értéket. Aki kubai lakást vesz vagy ad, annak ez a mondat pénzben mérhető. A kataszteri értéket hatóság állapítja meg, nem a felek — a mozgástér ezzel szűkül.

    Az árakról egy szót. Kubai lakást a gyakorlatban dollárban áraznak és pesóban jegyeznek be, és a kettő közti szorzó napról napra mozog. Az elTOQUE informális tábláján ma 10:07-kor 1 USD = 665,00 CUP és 1 EUR = 765,00 CUP volt, miközben a CADECA váltóhelyi eladási ára 608,40 CUP dollárért, a repülőtéri és szállodai pult 651,90-et kért. Konkrét ingatlanárat szándékosan nem írunk le: két, egy hónapnál nem régebbi, megnevezett forrásból nem tudjuk igazolni, ezért nem állítjuk.

    Milyen állapotban van a kubai lakásállomány?

    Az OnCubaNews 2026. február 11-i összeállítása szerint a hiány meghaladja a 929 ezer lakást. A 4,1 millió meglévő lakás 65 százaléka jó állapotú (2,6 millió), 35 százaléka javításra szorul (1,4 millió). 2025 közepéig 2 728 új lakás épült, ami éves szinten 0,1 százalékos növekedés.

    Ez egy kút, ezért így is jelöljük. A nagyságrend viszont megmagyarázza, miért került a törvénybe a jelzáloghitel. A tervezet 27. cikke szerint a jelzálog a beruházás tárgyát képező lakásra vagy a hiteligénylő más lakására köthető ki — a családi lakásra nem. A külön rendelkezések tizenötödik pontja hozzáteszi, hogy a jelzálogról szóló előírások alkalmazása külön szabályozástól függ. Vagyis a hitel egyelőre egy keret, nem termék.

    Az energiahelyzet ugyanide tartozik, mert egy ingatlan használhatóságát is meghatározza. Az Unión Eléctrica augusztus 19-i jelentése szerint csúcsidőben 1 105 MW állt rendelkezésre 3 300 MW igény mellett, az előrejelzett csúcshiány 2 225 MW; 106 elosztott generátorblokk üzemanyag hiányában áll. A magyar Külügyminisztérium konzuli tájékoztatója szerint 2026 júniusa óta a nemzetközi bankkártyák nem működnek Kubában, és a városokban napi 18–22 órás áramkimaradás fordul elő. Aki lakást vesz, ezt is megveszi.

    Mit tegyen most az, aki kubai ingatlanban gondolkodik?

    Várja meg a Gaceta Oficialt. A megjelent szöveg cikkszámait kell összevetni a júniusi tervezettel, mert a parlamenti szakaszban a beérkezett észrevételek 69 százaléka módosított a szövegen. Addig minden ügylet a Ley 65/1988 alapján megy, és minden lépéshez kubai közjegyző és ügyvéd kell.

    Négy gyakorlati lépés, amit ma meg lehet tenni. Az első: nézzék meg, be van-e jegyezve az ingatlan az Ingatlanok Központi Nyilvántartásába. Bejegyzés nélkül a tervezet szerint sem adásvétel, sem ajándékozás nem formalizálható közjegyző előtt, és a mai szabály sem engedékenyebb. A második: ha kint élő tulajdonosról van szó, tisztázni kell, hogy a migrációs státusza szerint „véglegesen elhagyta-eˮ az országot, mert ma ez a kifejezés köti a 81. cikket. A harmadik: aki külföldiként vásárolna, előbb azt döntse el, a Ley 118 útján megy-e vagy megvárja a 43. cikk végrehajtási szabályát. A negyedik: adóalap. Amíg a 313/2024-es referenciaértékek élnek, azokból kell számolni.

    Egy megjegyzés a huszonöt évből. Kubában a jogszabály megjelenése és a hivatali gyakorlat átállása között rendszerint hetek telnek el, néha hónapok. A közjegyző azt alkalmazza, ami az asztalán fekszik. Amikor 2011-ben a Decreto-Ley 288 megnyitotta a lakásadásvételt, a piac hónapokig ment féllábon, mert az irodák nem egyformán értelmezték az új szabályt. Ugyanerre számítunk most is, csak nagyobb tétben.

    A Kubainfo.net figyeli a Gaceta Oficialt, és a kihirdetés napján megírja, mi maradt bent a szövegből és mi esett ki. Ha kubai ingatlanügyben most kellene lépnie, írjon nekünk — megmondjuk, mi az, ami ma működik, és mi az, ami még papíron sincs.

    A Kubainfo.net mögött huszonöt év kubai jelenlét és tizenötezernél több magyar utas tapasztalata áll. Ez a cikk 2026. augusztus 20-án érvényes adatokra épül; a kubai árfolyam, az energiahelyzet és a jogszabályi státusz gyorsan avul.

    Gyakran Ismételt Kérdések

    Vehet magyar állampolgár lakást Kubában?

    Turistavízummal nem. A hatályos Ley 65/1988 második cikke szerint lakást kubai lakóhelyű kubai állampolgár és Kubában állandó tartózkodási engedéllyel élő külföldi vásárolhat. Magyar állampolgár a külföldi beruházásról szóló Ley 118/2014 tizenhetedik cikke alapján szerezhet ingatlantulajdont, ingatlanberuházásként, állami fejlesztőn keresztül.

    Hatályos-e már Kuba új lakástörvénye?

    Nem. A Nemzetgyűlés 2026. július 30-án fogadta el, de 2026. augusztus 20-ig nem jelent meg a Gaceta Oficialban. A júniusi képviselői szöveg szerint a törvény a kihirdetéstől számított 90. napon lép hatályba, tehát a legkorábbi alkalmazhatóság a kihirdetés napjától számított három hónap.

    Elveszik-e a lakást attól, aki elhagyja Kubát?

    A ma hatályos szabály szerint igen: a Ley 65/1988 nyolcvanegyedik cikke szerint az állam elkobozza a véglegesen távozó tulajdonos állandó lakását, és azt a felsorolt rokonoknak adja át. Az elfogadott új törvényről szóló hivatalos beszámolók szerint ez megszűnik, de csak a kihirdetés után.

    Hány lakása lehet egy embernek Kubában?

    Ma egy állandóan lakott lakás és egy üdülőzónában lévő nyaraló, a Ley 65/1988 második cikke alapján. A 2026 júniusi képviselői tervezet 4.1 cikke két lakást enged az üdülőn felül. Aki a korlátot megsértve szerez lakást, a tervezet szerint az utoljára szerzett lakását veszíti el.

    Mennyi adót kell fizetni kubai lakás vásárlásakor?

    Két adó jár: a vevő átruházási és öröklési adót, az eladó eseti személyi jövedelemadót fizet. Az adóalap ma az átruházási ár, de legalább a 313/2024-es pénzügyminisztériumi rendelet referenciaértéke (hatályos 2024. november 15. óta). A júniusi tervezet ezt kataszteri értékre cserélné.

  • Új lakástörvény készül Kubában — mit jelent, ha ingatlanod van a szigeten?

    Új lakástörvény készül Kubában — mit jelent, ha ingatlanod van a szigeten?

    Új lakástörvény készül Kubában — mit jelent, ha ingatlanod van a szigeten? — Kubainfo

    Új lakástörvény készül Kubában — mit jelent, ha ingatlanod van a szigeten?

    Fontos elöljáróban: ez a cikk egy törvénytervezetről szól, nem hatályos jogszabályról. Összefoglalónk független kubai sajtóforrásokon alapul (CiberCuba, Directorio Cubano, Diario de Cuba) — a hivatalos, végleges szöveg majd a Gaceta Oficialban jelenik meg, és addig minden részlet változhat.

    Aki sétált már végig Centro Habana utcáin, az pontosan tudja, miről szól ez a törvény. Omló erkélyek, aládúcolt kapualjak, házak, amelyekben három generáció osztozik ugyanazon a lakáson — és egy lift, ami negyven éve nem működik. Kubában a lakáskérdés nem ingatlanpiaci téma, hanem mindennapi valóság. Most pedig az állam hosszú évtizedek után újraírja a játékszabályokat.

    A kubai Nemzetgyűlés asztalán fekszik az új lakástörvény tervezete, a Proyecto de Ley de la Vivienda. A társadalmi konzultáció 2026. február 28-án lezárult, a parlament várhatóan még az idén szavaz róla. A jóváhagyás után a Minisztertanácsnak 60 napja lesz megalkotni a végrehajtási rendeletet, maga a törvény pedig csak a hivatalos közlönyben, a Gaceta Oficialban való megjelenés után 90 nappal lép hatályba. Vagyis reálisan 2027 előtt semmi nem változik — de ami a tervezetben áll, arra érdemes már most felkészülni.

    Az elmúlt huszonöt évben több mint 15 ezer magyar utazóval jártuk meg Kubát, és pontosan tudjuk: sokaknak ma már nem csak úti cél a sziget. Van, akinek kubai házastársa van, van, aki házat vett Havannában vagy a tengerparton, és van, aki örökölt — vagy örökölne, ha az eddigi szabályok engedték volna. Nekik szól ez az összefoglaló.

    1. Jön a kötelező havi közös költség

    A tervezet 152. cikke szerint a többlakásos épületekben (edificio multifamiliar) minden tulajdonos havi díjat — úgynevezett cuotát — fizet majd. Ebből fedezik a közös területek takarítását, karbantartását, valamint a közös épületelemek — tető, lépcsőház, homlokzat — állagmegóvását és felújítását. Magyar szemmel ez ismerős: nagyjából a társasházi közös költség kubai megfelelője. Kubában viszont újdonság, hogy ezt országos törvény írja elő — eddig a legtöbb épületben senki nem fizetett semmit, és ez meg is látszik rajtuk.

    Az összeget nem a törvény határozza meg. A 156. cikk szerint az épület összes tulajdonosából álló kezelőtestület, a junta de administración állapítja meg, egyszerű többséggel — a 157. cikk alapján pedig a döntés minden tulajdonosra kötelező. Aki a szavazáson kisebbségben marad, akkor is fizet, kibújni nem lehet.

    2. Fejenként legfeljebb két ingatlan — plusz egy nyaraló

    A tervezet megerősíti a 2011 óta érvényes korlátot: egy személy legfeljebb két lakóingatlant birtokolhat, és ezen felül egy nyaralót — utóbbit csak akkor, ha a tulajdoni lapon kifejezetten nyaralóként szerepel. Aki túllépi a limitet, az a legutóbb szerzett ingatlanát veszíti el.

    3. Állami támogatással szerzett lakás: 15 év kötöttség

    Aki állami szubvencióval jutott lakáshoz, az a tervezet szerint 15 évig nem adhatja el, nem ajándékozhatja el és nem cserélheti el. Ha mégis megteszi, a teljes támogatást vissza kell fizetnie az államnak — amelynek ráadásul elővásárlási joga van az ilyen ingatlanokra. A korlátozást az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik.

    4. Az elhagyott, romos ház elveszhet

    Ez az a pont, amely a külföldön élő tulajdonosokat a legközvetlenebbül érinti. A tervezet 141. cikke szerint ha a tulajdonos hagyja tönkremenni az ingatlanát, az önkormányzat bírósághoz fordulhat, a bíróság pedig megvonhatja a tulajdonjogot — a ház ezután újra kiosztható. A 139. cikk emellett előírja, hogy a tartósan távol lévő tulajdonos köteles jogi képviselőt megbízni, aki a hatósági és bírósági ügyekben eljár helyette. Ha tehát üresen áll a házad a szigeten, ez a két cikk rád vonatkozik.

    5. A jó hír: az emigráció többé nem jár automatikus elkobzással

    A tervezet legnagyobb — és a külföldön élők szempontjából legfontosabb — változása, hogy megszünteti a kivándorláshoz kötött automatikus vagyonelkobzást. Eddig aki végleg elhagyta Kubát, az az „emigráns” státusszal együtt jellemzően az ingatlanát is elveszítette. Az új szabályok szerint a külföldön élők megtarthatják kubai ingatlanukat, és örökölhetnek is — természetesen a kétingatlanos limiten belül. Olyan családtagok, akiket korábban emigránsként kizártak az öröklésből, most örökössé válhatnak. Vegyes, kubai–magyar családoknál ez az a pont, amelyet a legjobban érdemes figyelni.

    Miért most, és miért így?

    A tervezet hátterét nem lehet elválasztani a kubai gazdasági válságtól. Napi több órás áramszünetek, rekordinfláció, az euró a feketepiacon 600 peso fölött, az informális átlagbér havi 20 dollár környékén. A lakáshiány hivatalosan is 929 ezer lakás, miközben a 2025-ös építési tervnek mindössze 22 százaléka teljesült. A független kubai sajtó olvasata szerint a törvény mindenekelőtt az állami kontrollt erősíti a magántulajdon felett; a hivatalos álláspont szerint a cél a rendezetlen lakásviszonyok tisztázása. Valószínűleg mindkettőben van igazság — Kubában ritkán fekete-fehér bármi.

    Mit érdemes most tenni?

    Kapkodni nem kell: a törvény nem hatályos, és leghamarabb 2027-ben lesz az.

    Ha van nyaralód Kubában, ellenőrizd, hogy a tulajdoni lapon nyaralóként szerepel-e — a kétingatlanos limit szempontjából ez dönt.

    Ha az ingatlanod tartósan üresen áll, gondoskodj megbízható helyi képviselőről, és dokumentáld az állagmegóvást.

    Ha a családban öröklési ügy akadt el a kedvezményezett emigráns státusza miatt, az új szabályok megnyithatják az utat — a végleges szöveg ismeretében érdemes lépni.

    A végleges, hivatalos szöveget a Gaceta Oficial közli majd; addig minden részlet változhat.

    Mi követjük a folyamatot, és ha a parlament megszavazta a törvényt, beszámolunk a végleges szabályokról is. Ha addig kérdésed van — ingatlanról, családi ügyről vagy csak a következő kubai utadról —, írj nekünk: huszonöt év után általában tudjuk a választ, és ha mégsem, tudjuk, kit kell megkérdezni Havannában.

    Források :

    CiberCuba — La nueva Ley de Vivienda refuerza el control estatal (2026. jún. 8.) — https://www.cibercuba.com/noticias/2026-06-08-u1-e135253-s27061-nid331646-nueva-ley-vivienda-refuerza-control-estatal

    CiberCuba — Régimen cubano podrá quedarse con viviendas abandonadas (2026. jún. 8.) — https://www.cibercuba.com/noticias/2026-06-08-u1-e135253-s27061-nid331635-regimen-cubano-podra-quedarse-viviendas-abandonadas

    Directorio Cubano — Proyecto de Ley de Vivienda fija cuotas y limita la propiedad — https://www.directoriocubano.info/acontecer/nueva-ley-vivienda-cuba-cuotas-mensuales-limite-dos-inmuebles/

    Diario de Cuba — Nuevas reglas para acceder a viviendas en Cuba — https://diariodecuba.com/cuba/1770398967_65241.html