2026. szeptember 9-én lépett hatályba a Decreto-Ley 133/2026. Ettől a naptól a külföldön élő kubai állampolgár is lehet tagja egy kubai magáncégnek — a korábbi szöveg tényleges kubai lakóhelyet követelt. Külföldi állampolgárnak továbbra is kubai állandó tartózkodási engedély kell hozzá. A szövetkezeteknél ugyanez a mondat nem került be. A módosítást a szeptember 2-i Gaceta hirdette ki.
Júniusban a kubai kormány százhetvenhat intézkedést jelentett be egyszerre, és a diaszpórának szóló ígéret akkor egyetlen mondat volt: a külföldön élő kubaiak céget birtokolhatnak majd otthon. A júniusi reformcsomagról annak idején írtunk. Bejelentésből azóta jogszabály lett.
A szövege szeptember 2-án jelent meg, hatályba hét nappal később lépett. Végigolvastuk. Ez a cikk azt mondja el, mi áll benne szó szerint, és mi számít belőle a magyar olvasónak: annak, akinek kubai családja van, és annak, aki magyar cégként gondolkodik Kubáról.
Ki lehet tag egy kubai magáncégben 2026 szeptemberétől?
A Decreto-Ley 133 ötvennegyedik cikke szerint magántulajdonú cégben tag lehet a belföldön vagy külföldön lakó kubai természetes személy, valamint a Kubában állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, minden esetben tizennyolc éven felül. Kiskorú kivételesen, ha a tagságot öröklés útján szerezte.
A régi szöveg ennél szűkebb volt. A Decreto-Ley 88 ugyanezen cikke 2024. augusztus 19-én még „tényleges belföldi lakóhellyel rendelkező kubai természetes személyekről” beszélt. A 2024. augusztus 19-i, 78-as Gaceta-szám és a mostani egymás mellett olvasva pontosan ez a különbség: a tényleges lakóhely követelménye tűnt el a mondatból.
Van a cikknek egy második fele is, amiről kevesebb szó esik: a mai szöveg külön kimondja, hogy egy természetes személy több cégnek is lehet tagja. Aki eddig egy vállalkozásban volt bent, mostantól több üzletrészt is tarthat.
A három forma és a négy személyi kategória egy táblában:
| Ki? | Magáncég (mipyme, illetve 100 fő felett empresa privada) | Nem mezőgazdasági szövetkezet | Önfoglalkoztató (TCP) |
|---|---|---|---|
| Kubában élő kubai állampolgár | igen | igen | igen |
| Külföldön élő kubai állampolgár | igen — 2026. szeptember 9. óta | nem | igen, ha a tevékenységhez nem kell kubai tartózkodás |
| Kubai állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi | igen | igen | igen |
| Külföldi kubai tartózkodási engedély nélkül (például magyar állampolgár) | nem — az út a 2014. évi 118. törvény | nem | nem |
Lehet magyar állampolgár tulajdonos egy kubai magáncégben?
A törvény szövege szerint akkor, ha kubai állandó tartózkodási engedélye van. Enélkül a magyar állampolgár nem lehet tagja egy kubai mipymének. Aki magyar magánszemélyként vagy cégként akar Kubában beruházni, arra a 2014. évi 118. külföldi beruházási törvény vonatkozik, más eljárással és más engedéllyel.
A két út nem cserélhető fel. A 118. törvény vegyes vállalatot, nemzetközi gazdasági társulási szerződést és száz százalékban külföldi tulajdonú céget ismer, és az engedélyt a kubai kormány adja. A külföldi beruházási törvényt korábban végigvettük, a határidőkkel és az iratlistával együtt.
A gyakorlatban ezért a magyar–kubai családok kérdése más, mint a magyar vállalkozóé. Ha a házastárs kubai állampolgár — akkor is, ha évek óta Magyarországon él —, ő szeptember 9. óta a mipyme-úton indulhat. A magyar fél ugyanezen az úton nem.
Mit jelent, hogy megszűnt a száz fős létszámhatár?
A besorolás továbbra is a foglalkoztatottak száma szerint megy, a tagokat is beleszámítva: mikrovállalkozás egytől tíz főig, kisvállalkozás tizenegytől harmincötig, középvállalkozás harminchattól százig. Az új, negyedik kategória a magánvállalkozás, spanyolul empresa privada: száz fő fölött. A 2024-es szöveg a középvállalkozásnál véget ért.
A kubai gazdasági és tervezési minisztérium beszámolója szerint a nem állami gazdasági szereplők intézetének elnöke, Lázara Mercedes López Acea a szeptember 4-i sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a norma csökkenti a cégalapítás követelményeit, lépéseit és határidőit, és lehetővé teszi száznál több dolgozó foglalkoztatását.
Hogy hány kubai magáncég lépi át ma ezt a határt, arról nincs közölt adat. A kategória attól még számít: eddig a törvény szabott plafont annak, aki nőni akart.
Ki dönt ma egy kubai cég létrejöttéről, és mennyi idő alatt?
A kérelem a Gazdasági Szereplők Platformján megy a székhely szerinti municípium Fejlesztési Igazgatóságához. Az igazgatóság ellenőrzi, hogy az eljárási követelmények teljesülnek-e, és kiállítja a létrehozást igazoló dokumentumot. Az INAENE 2/2026-os határozatának tizenegyedik cikke szerint erre húsz munkanapja van.
A 2024-es szöveg mást mondott. Ott a municípiumi Igazgatási Tanács engedélyezte a céget, és a tizenkilencedik cikk szerint akkor tehette, ha a vállalkozás megfelelt a helyi fejlesztési stratégiáknak, más municípiumi szükségletet oldott meg, vagy az ország gazdasági prioritásaira válaszolt. A mai szövegben ez a feltétel nincs benne; az Igazgatási Tanács már csak elősegíti a cég beillesztését a helyi stratégiákba. Az engedélyből igazolás lett. Papíron unalmas mondat. A gyakorlatban ez dönti el, ki jut be.
A fő tevékenység módosítására, a székhelyváltozásra és a telephelynyitásra tíz munkanap a határidő. Két korlát bent maradt: a patrimoniális városrészekben a Historiador vagy a Conservador hivatalának engedélye kell, a marieli övezetben a zóna hivatalának előzetes hozzájárulása. És egy elutasítási ok, ami sokakat érint: a kérelmet elutasítják, ha a tagoknak adó- vagy bankadósságuk van.
Maga a jogszabály számol azzal, hogy az ügyintézés nem mindig működik. A tizenkilencedik cikk negyedik pontja és az INAENE-eljárás tizennegyedik cikke ugyanazt mondja ki: tartós áramellátási zavar vagy hálózati kiesés esetén a municípiumi tanács felhatalmazza az igazgatóságot, hogy kézi nyilvántartásban, személyesen vegye fel és hagyja jóvá a kérelmeket, és az adatok akkor kerüljenek a platformra, amikor a szolgáltatás visszaáll.
A platformot ma megpróbáltuk elérni Magyarországról, két különböző eszközzel. A név feloldódik, a kapcsolat viszont mindkétszer időtúllépéssel szállt el, negyven, illetve huszonöt másodperc után. Aki külföldről indítana, annak erre az esetre is van szabály: az INAENE-eljárás negyedik cikke szerint az alapító tagok kijelölnek maguk közül egy tagot vagy egy képviselőt, aki a platformon kitölti a kérelmet, és a kijelölést a tagok által aláírt levéllel nyújtják be.
Ami a 2026. szeptember 2-i, 71-es Gaceta-számban megjelent:
- Decreto-Ley 133/2026 (GOC-2026-475-O71), Államtanács, kelte 2026. augusztus 19. — a 88-as, a 89-es és a 90-es decreto-ley módosítása, a szám 2083–2102. oldalán
- A Kubai Központi Bank 98/2026-os határozata — a törzstőke banki letétje és a cégek számlarendszere; hatályon kívül helyezi a 2024. augusztus 7-i, 89-es BCC-határozatot
- Az Oktatási Minisztérium 30/2026-os határozata — magán gyerekfelügyelet, nyelvóra, korrepetálás, gyors- és gépírás követelményei
- Az INAENE 2/2026-os határozata — a cégalapítás, összeolvadás, szétválás és megszűnés teljes eljárása, határidőkkel
- Mind a négy 2026. szeptember 9-én lépett hatályba, a kihirdetés után hét nappal
- Az igazságügyi miniszter a hatálybalépéstől számított harminc munkanapon belül kihirdeti a 88-as, 89-es és 90-es decreto-ley egységes szerkezetű szövegét
Mennyi törzstőke kell, és hogyan kerül a bankba?
A Decreto-Ley 88 huszonötödik cikke szerint nincs előírt minimum törzstőke, a teljes összeget viszont az alapításkor be kell fizetni, és a törzstőkének igazodnia kell a cég tevékenységi szintjéhez. A hozzájárulás a mai szöveg szerint kubai pesóban vagy devizában teljesíthető, és a pénz jogszerű eredetét a bank előtt nyilatkozattal kell igazolni.
A banki út a központi bank 98/2026-os határozatában áll. A bank hivatalból nyit egy látra szóló letéti számlát, öt munkanapon belül. Ennek a számlának egyetlen célja van: igazolni a befizetett törzstőkét. Nem lehet róla pénzt mozgatni, nem kamatozik, a bank fix díjat számít fel rá. A befizetés után a bank kiadja a letéti igazolást, azt viszi a tag a közjegyzőhöz. A cégjegyzéki bejegyzés után nyílik a folyószámla, ugyanabban a fiókban, legfeljebb hét munkanap alatt. Egy cég egyetlen banknál vezeti a folyószámláját.
Egy részletet érdemes kiemelni, mert a devizás befizetést tervező olvasót közvetlenül érinti. A Decreto-Ley 133 huszonnegyedik cikke pesót vagy devizát mond. A központi bank határozatának melléklete, vagyis a bank által kiadott igazolás mintája, tagonként „kubai pesóban kifejezett összeget” kér. A két szöveg ennyit mond; hogy a gyakorlatban hogyan kezelik, arra kubai ügyvéd vagy a számlavezető bank tud választ adni. Arról, hogyan lehet ma pénzt juttatni Kubába, külön cikkünk van.
Mit tud ma egy kubai magáncég, amit két éve nem tudott?
A kilencedik cikk sorolja fel az autonómia jogosítványait. Ami 2024-hez képest új benne: közvetlen export és import a külkereskedelmi és külföldi befektetési minisztérium előzetes engedélyével; társulás külföldi tőkével a társasági cél megvalósítására; valamint haszonélvezeti vagy felépítményi jog bejegyeztetése az ingatlan-nyilvántartás központi regiszterébe.
A 2024-es lista első pontja még annyit mondott, hogy a cég a társasági célja szerint exportál és importál, a hatályos szabályok szerint. A mai szövegben ott áll a közvetlen szó, és ott áll az engedélyező minisztérium neve is.
A külföldi tőkével való társulásról a törvény szó szerint annyit mond, hogy a cég a társasági célja megvalósítására társulhat külföldi tőkével, a hatályos jogszabályok szerint. Hogy ez a gyakorlatban milyen konstrukciót takar, azt a végrehajtási szabályok döntik el. A tizenhetedik cikk negyedik pontja szerint pedig beruházás céljából az illetékes hatóság haszonélvezeti és felépítményi jogot adhat. A kubai tulajdonszerzés és a készülő lakástörvény kérdéséről külön cikkünk van.
Mi változott annak, aki Kubában lakást ad ki?
Új kötelezettségek kerültek a szövegbe. Aki ingatlanjellegű tevékenységet is végez, cégként vagy önfoglalkoztatóként, felel azért, ami az ingatlanban történik, bérlő-nyilvántartást vezet névvel, állampolgársággal és okmányszámmal, és ezt öt évig megőrzi akkor is, ha az engedélyét visszavonják.
Két további pont ugyanabban a felsorolásban. Külföldön lakó bérlő esetén a bérlő és az őt kísérők azonosító adatait jelenteni kell a Belügyminisztérium illetékes szervének. A külföldre utazás szándékát pedig be kell jelenteni a hivatalnál, és igazolni, ki képviseli a bérbeadás ügyeiben. Ugyanez a négy pont szerepel a cégeknél a hetedik cikkben és az önfoglalkoztatóknál a huszonhetedikben.
A bérbeadás alapfeltétele nem változott: a tizenhatodik cikk szerint a tevékenységhez elengedhetetlen az ingatlan tulajdonjoga. A tulajdonos bérbe adhatja lakását, szobáit és tereit természetes személyeknek, cégeknek és szövetkezeteknek is, a polgári jog szerint. Ha a tevékenységet képviselőre bízza, az engedélyt a képviselő intézi.
Mi az, ami nem változott?
A szövetkezeteknél a szabály maradt a régi. A Decreto-Ley 89 harminckettedik cikke szerint szövetkezeti tag a belföldön lakó kubai vagy a Kubában állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi lehet. A „vagy külföldön” fordulat, ami a cégeknél bekerült, ott nincs benne. Külföldön élő kubai tehát cégnek lehet tagja, szövetkezetnek nem.
Az önfoglalkoztatásnál külön szabály született. A Decreto-Ley 90 negyedik cikkének második pontja szerint a külföldön élő kubai állampolgár is végezhet önfoglalkoztató tevékenységet, feltéve, hogy a tevékenységhez nem szükséges az országban tartózkodása.
És egy dolog, amit ma magunk mértünk meg. A gazdasági és tervezési minisztérium saját, nyilvános listája a jóváhagyott új gazdasági szereplőkről 538 oldal, a sorszámozás 11 288-ig megy, és a fájl neve szerint 2024. május 9-i állapotot mutat. A minisztérium ezen a felületen azóta nem tett közzé frissebb listát. A lista első oldala a 2021. szeptember 29-én jóváhagyott első harmincöt mipymét sorolja fel.
A hatodik zárórendelkezés szerint az igazságügyi miniszter a hatálybalépéstől számított harminc munkanapon belül gondoskodik a 88-as, 89-es és 90-es decreto-ley egységes szerkezetbe foglalt, aktualizált szövegének kihirdetéséről. Saját számításunk szerint ez október második felében esedékes. Addig a hatályos állapot két dokumentumból áll össze: a 2024-esből és a mostani módosításból. Aki cégalapításon gondolkodik, vagy megvárja az egységes szöveget, vagy ügyvéddel végezteti el ugyanezt az összeolvasást.
A Kubainfo.net huszonöt éve dolgozik Kubával, tizenötezernél több magyar utassal a háta mögött, havannai jelenléttel. Nem vagyunk ügyvédek, és ez a cikk nem jogi tanácsadás: konkrét cégalapításnál kubai ügyvéd kell, és a számlavezető bank eljárásrendje is számít. Amit adni tudunk: a helyismeret, és hogy a jogszabályt magyarul, cikkszámmal a kezedbe adjuk. Ha kérdésed van, írj nekünk.
Gyakran ismételt kérdések
Mikortól lehet a külföldön élő kubai állampolgár egy kubai cég tagja?
2026. szeptember 9-től. A Decreto-Ley 133/2026 a Gaceta Oficial szeptember 2-i, 71-es rendes számában jelent meg, és a hetedik zárórendelkezése szerint a kihirdetést követő hetedik napon lépett hatályba. A módosított ötvennegyedik cikk a belföldön vagy külföldön lakó kubai természetes személyt nevezi meg.
Kell Kubába utaznia annak, aki külföldről lenne cégtag?
A törvény erről nem rendelkezik. Az INAENE 2/2026-os határozatának negyedik cikke szerint az alapító tagok kijelölnek egy tagot vagy egy képviselőt, aki a platformon kitölti a kérelmet. A közjegyzői okirat és a banki letét kubai lépés. Hogy ez személyes jelenlét nélkül végigvihető-e, arra kubai ügyvéd tud választ adni.
Lehet magyar állampolgár kubai mipyme tulajdonosa?
A hatályos szöveg szerint akkor, ha kubai állandó tartózkodási engedélye van. Enélkül a magyar állampolgár nem lehet tagja egy kubai magáncégnek. A külföldi beruházónak szóló út a 2014. évi 118. törvény: vegyes vállalat, nemzetközi gazdasági társulási szerződés vagy száz százalékban külföldi tulajdonú cég, kormányzati engedéllyel.
Van előírt minimum törzstőke egy kubai cégnél?
Nincs. A Decreto-Ley 88 huszonötödik cikke szerint minimum törzstőkét nem írnak elő, a teljes összeget viszont az alapításkor be kell fizetni, és a törzstőkének igazodnia kell a cég tevékenységi szintjéhez. A pénz a bank által hivatalból nyitott letéti számlára megy; a számlát a bank a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül nyitja meg.
Mennyi idő alatt hagyják jóvá ma egy kubai cég létrehozását?
Az INAENE 2/2026-os határozatának tizenegyedik cikke szerint a municípiumi Fejlesztési Igazgatóságnak húsz munkanapja van a kérelem jóváhagyására vagy elutasítására, a beérkezéstől számítva. Az eredményről hetvenkét órán belül tájékoztatja a municípiumi Igazgatási Tanácsot. A közjegyzői és cégjegyzéki lépések ezen felül vannak.
